Túlnépesedés

A Föld túlnépesedése

Az emberiség történelme folyamán, az emberiség számának növekedése lassú tendenciát mutatott, a gyors növekedés, egy relatíve rövid időszakra, az utolsó 200 évre tehető. A népességnövekedés exponenciális tendenciát mutat. Az elmúlt 40 évben a világ népessége közel 2,5 milliárd fővel nőtt. 2050-ben az ENSZ előrejelzése szerint közel 9 milliárd ember él majd a Földön, ez a létszám 50%-kal több, mint 2000-ben volt.

A túlnépesedés okai

Az egyensúlyi állapot megszűnésével az emberi népesség szaporodási üteme ugrásszerűen fokozódott (demográfiai robbanás).

A technológiai fejlődés, az egészségügyi ellátás fejlődése alacsony halálozási rátához vezetett (különösen a gyermekhalandóság csökkent). A halálozási arány csökkent, a várható életkor nőtt. 1900-ban például egy fejlett országban élő nő várható életkora 50 év volt, míg 1996-ban kb. 80 év. A várható életkor ilyen magas növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a csecsemőhalálozás nagymértékű csökkenése. Az 1900-as évek 100 esetéről 10 alá csökkent 1997-re (1000 élveszülésre számítva).

A népesség alakulásánál az utolsó 6000 év folyamán a megkétszereződés időtartama 200 évről 30 évre csökkent. Az időszámítás kezdetén 200 millió, 2000-re 6,5 milliárd, 2035-re 25 milliárd fő is lehet, bár az ENSZ előjelzések szerint 8-14 milliárd között állandósulni fog a Föld népessége.

A túlnépesedés hatásai

A túlnépesedés a gyökere tulajdonképpen az összes környezeti problémának, beleértve a környezetszennyezést, az élelmiszer- és energiagondokat, valamint nagyon sok gazdasági és társadalmi problémát.

A népességnövekedés eltérő üteme jelentősen átrendezi a Földön a népességarányokat. A népességnövekedés több, mint 90 %-a a legszegényebb országokban fog bekövetkezni, és ezen belül is 90 % a már ma is túlnépesedett városokban. Bár a népességnövekedés tárgyalásakor a figyelmet leginkább a fejlődő országokra fordítjuk, nem szabad elhanyagolnunk a fejlett országok népességnövekedését sem, tekintettel arra, hogy annak hatásai az egy főre eső fogyasztás sokszorossága miatt sokszoros. Bár a népességnövekedés több, mint 90 %-a a fejlődőben lévő országokban fog bekövetkezni, ennek a fejlett országokban is igen erős társadalmi, gazdasági és környezeti hatása lesz. Például: munkanélküliség az illegális bevándorlás és illegális munkavállalás miatt; a külföldi népességnövekedés megnöveli az élelmiszerexportot, ami ugyan rövid távon jól jöhet az élelmiszertermelőknek, de hosszú távon negatív hatással van a termőtalajra; az őserdőkben élő növények között nagyon sok - még fel nem fedezett - gyógyszeralapanyag van, amelyeket az őserdők kipusztításával egy időben pusztítunk el; ugyancsak az őserdők kipusztítása (mezőgazdasági terület nyerése céljából) az üvegházhatás fokozódásához vezet, ami viszont az egész Föld éghajlatára hatással van.

Becslések szerint egy embernek a kulturált életfeltételeihez 800 négyzetméter térre (út, iskola, lakás, kórház, börtön stb.) van szüksége. Ha az emberi népesség növekedésének ütemét változatlannak tételezzük fel, 500 év múlva 1 négyzetméter állna rendelkezésre csupán, minden ember számára. E matematikai játék rámutat a jelenlegi tendencia tarthatatlanságára. Az állattenyésztők és biológusok által jól ismert jelenség, hogy a zsúfoltan tartott állatok idegessé, agresszívvé válnak, és látszólag minden ok nélkül tömegesen egy-egy egyedre támadnak és azt felfalják (kannibalizmus). A világon végigsöprő erőszakhullám, a fiatalokból összeverődő bandák garázdálkodásai, józan ésszel megmagyarázhatatlan kegyetlenkedései sok tekintetben rokon vonást mutatnak a túlzsúfoltan tartott állatok kannibalizmusával. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a túlzsúfoltan, nyomorszinten élő embereknél személyiségtorzulás jöhet létre rendkívül nagy társadalmi veszélyességgel[1].

A túlnépesedés egy folyamatsor első láncszeme, mely az élelmiszertermelés fokozott növekedésének igényét támasztja, és végül is elsivatagosodáshoz, az élelmiszertermelés képtelenségéhez vezet, ezzel elfojtva önmagát. Ezen folyamatsor lépései: túlnépesedés - állatok számának növekedése - növényzet felélése, taposás - tömődött talaj - növényzet kipusztulása - a talaj vízkapacitásának csökkenése - csapadékvíz elfolyik - talajvíz szintje csökken - a növényzet nem újul meg - a talaj erodálódik - és végül elsivatagosodik. 

Az ökológiai krízishelyzet három fázisa

A biológiában jól ismert jelenség, hogy ha egy-egy faj hirtelen elszaporodik, azt mindig az összeomlás, a faj egyedszámának katasztrofális csökkenése követi.

Igen nehéz annak megállapítása, hogy a Föld hány millió embert képes eltartani. Egyesek szerint az emberiség már túllépte a Föld hosszú távú eltartó képességét, egy fenn- nem-tartható helyzetet teremtve ezáltal. Mások szerint minőségi és/vagy technológiai változás fog bekövetkezni az élelmezésben, nem kell mennyiségileg ugyanolyan mértékben növelni a termelést, mint ahogyan a népesség szaporodik. Annak alátámasztására, hogy valóban meghaladjuk a Föld eltartó képességét: ma az emberiség 1/6-a (kb. 1 milliárd ember) nyomorban él. Sem otthona, sem másnapra való élelme nincsen. További kb. 2 milliárd ember él nagy szegénységben, alultápláltan. Sok városban például négy család lakik két szobában, és másik 25 családdal osztozik egy vízcsapon.

Forrás: 

https://globalproblems.nyf.hu/globalis-problemak/a-fold-tulnepesedese/

Medvéné dr. Szabad Katalin (2013), A fenntartható fejlődés gazdaságtana