Viz és élelmiszerhiány

Vízhiány

A globális vízfelhasználás 70%-át teszi ki a mezőgazdaság, 20%-át az ipar és 10%-át a háztartások. Ezen szektorok ellátására háromféleképp lehet előteremteni a vizet: felszíni vizekből (tavak, folyók), felszín alatti vizek kiszivattyúzásából és a tengerek, óceánok sótalanításából. Utóbbi jelenleg csak a népesség 1%-át látja el, tengerparti városokban, mivel drága és nagyon energiaigényes folyamat, de ha ezt a technológiai problémát leküzdenénk, lehet egy az egyben megoldódna a vízhiány kérdése. Ebben bízni lehet, de számítani rá kevésbé, így viszont marad a másik két módszer, amik alapvetően nem károsak, mert a természetes vizek is képesek megújulni. A probléma akkor jön, amikor nagyobb mennyiségbe kerül felhasználásra a víz, mint ahogy újratermelődik, ennek legszemléletesebb példái az eltűnő tavak, melyek csak részben az éghajlatváltozás eredményei.

Élelmiszerhiány

A Föld számos pontján ma is élelmiszerhiány van, az ENSZ adatai szerint a Föld lakosságának 13 százaléka nem jut elegendő élelmiszerhez. Mivel ez a termelés és elosztás egyenlőtlenségeinek következménye, ez a klímaváltozástól függetlenül is az egyik legnagyobb problémája az emberiségnek. A klímaváltozás hatására a probléma fokozódni fog, hiszen a legszegényebb népcsoportok éppen azokon a - sivatagos, vagy éppen árvizekkel veszélyeztetett - területeken élnek, amelyeket leginkább fenyegetnek a szélsőséges időjárási események.

Abban az esetben, ha a klímaváltozás hatására a tengerek vízszintje 1 méterrel megemelkedik, akkor hozzávetőlegesen ötmillió km2 szárazföld kerül víz alá. Ezzel a Föld mezőgazdasági termőterületeinek harmadát veszítenénk el, ez biztosan további problémákat fog okozni az élelmiszer-ellátásban.

Forrás:

https://muhely.bme.hu/?p=1238

https://www.budapest13.hu/13kerulet/kornyezetvedelem/a-klimavedelemrol-reszletesen/elelmiszerhiany/